Hogyan tovább Esztergom? Beszéljük meg együtt!

A régió kulturális fővárosává kell tenni Esztergomot fogalmazták meg helyi művészek és művelődési ház vezetők a királyvárosi kultúra fő célját a következő évekre a "Hogyan tovább Esztergom?" ötödik előadása alkalmával. A Szentgyörgymezői Olvasókörben szerda este megrendezett  közéleti beszélgetés során részletesen tárgyalták az esztergomi kulturális élet jelentős eredményekben és nehéz küzdelmekben bővelkedő múltját. Az előadók nem mehettek el a mostani lehangoló helyzet elemzése mellett sem, de a fő témát természetesen a jövő szolgáltatta, vagyis: hogyan tovább esztergomi kultúra? 

Koditek Pál, Horányi László, Tóth Tamás, Polgár József, Heer Ádám, Kókay Krisztina, Kaposi Endre

A rendezvény vendégeit Koditek Pál a Cathedrális Tours ügyvezető igazgatója köszöntötte, majd részletesen bemutatta az est előadóit: Kókay Krisztina textilművészt,  Kaposi Endre festőművészt, Horányi László színészt, Tóth Tamás zenészt, művelődési ház vezetőt és az esemény házigazdáját a Szentgyörgymezői Olvasókör igazgatóját Polgár Józsefet. A beszélgetést az előadássorozat főszervezője Heer Ádám vezette.

A beszélgetés az esztergomi kulturális élet jelenlegi helyzetének elemzésével indult. Az előadók egyetértettek abban, hogy a helyi kulturális életben csak nagyon nehéz, kitartó munkával lehet eredményeket elérni, de fejlődésre, továbblépésre csak akkor van esély, ha a jövőbben komolyabb támogatást kapnak a várostól. Kókay Krisztina a Magyar Művészeti Akadémia tagja kiemelte Esztergom múltja kötelez bennünket, hogy a lehető legmagasabb szinten megőrizzük és fejlesszük a város kulturális értékeit. A helyi kultúra szolgáltathatja Esztergom városának, mint az ország első fővárosának rangjához méltó felemelkedését.

Kókay Krisztina

Kaposi Endre az Esztergomi Művészek Céhének vezetőjeként elmondta, a céhet a kortárs művészet támogatására és bemutatására hozták létre nem sokkal a rendszerváltás után. Véleménye szerint nagyban elősegítené a helyi művészeti élet kibontakozását egy a városban állandó jelleggel nyitva tartó galéria és egy olyan szakember alkalmazása a város részéről, aki egységbe tudja fogni a helyi művészeket és megszervezi a városi kulturális életet.

Az esztergomi Várszínház igazgatója Horányi László a kulturált rendezvénytermek hiányának kiemelése után a helyi színházélet fejlesztésének lehetőségeit elemezte. Meglátása szerint egy Esztergom méretű város nem tudna állandó társulattal rendelkező helyi színházat fenntartani. A megoldást egy olyan színház vagy rendezvényteremben látja, ahol vendég társulatok és színészek meghívásával akár egész évben lehet rendszeresen előadásokat tartani. 

Horányi László

Tóth Tamás a Féja Géza Művelődési ház vezetője elmondta, hogy nagyon megnehezítette munkájukat az intézmény összevonási tervek állandó napirenden tartása. Véleménye szerint ebben a helyzetben nagy segítség volt a megmentendő  helyi értékekre való fókuszálás, pl. art mozi, versmondó versenyek vagy különböző kiállítások szervezése.

Tóth Tamás

Polgár József népművelő az Olvasókör munkájának alapos  bemutatása után  kifejtette, hogy volt már egy terv az intézmény felújítására. Ez a terv a szentgyörgymezői és környékbeli tánc, kézműves és egyéb művészeti, kulturális csoportok igényeit a kor elvárásaihoz igazodva messzemenően kielégítette volna. A felújított Olvasókör nagyot lendíthetne az egész város kulturális életén.

Polgár József

Heer Ádám a beszélgetés vezetőjeként megjegyezte, hogy véleménye szerint az esztergomi kulturális élet hajója csak azért nem süllyedt el eddig, mert van néhány tucatnyi helyi művész, népművelő, könyvtáros és tanár, akik úgymond magányos lovagokként önmagukat nem kímélve, fáradságos munkával, minden nehézség ellenére életben tartják az esztergomi kultúrát. A jövőben a városvezetés egyik legfontosabb feladatának kell lennie az esztergomi kulturális élet, a város rangjához méltó, de reális igényeken alapuló fokozott támogatása.

Heer Ádám

A beszélgetés végén a rendezvény szervezői ígéretet tettek, hogy tovább folytatják a témakör elemzését, megbeszélését, hiszen egy estében nem lehet minden fontos területét érinteni az esztergomi kultúrának.

Képek: Nyári Andrea

A "Hogyan tovább Esztergom?" közéleti előadássorozat ötödik állomásához érkezik május 7.-én. Ezúttal a téma: Hogyan tovább esztergomi kultúra? A válaszokat több helyi művésszel, zenésszel és művelődési ház vezetővel boncolgatjuk, elemezzük. A meghívottakon kívül nagy tisztelettel várjuk az esztergomi kulturálisélet minden szereplőjét, hogy elmondják véleményüket és természetesen mindenki mást is az esten való részvételre buzdítunk, akit csak egy kicsit is érdekel az esztergomi kultúra jövője. 

Vendégeink:

Kókay Krisztina, Ferenczy Noémi-díjas textilművész, grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja

Horányi László, 1992-ben évszínésze, Nívódíjas színész, előadóművész, az Esztergomi Várszínház igazgatója

Kaposi Endre, Komárom-Esztergom Megyei Príma és Babits-díjas képzőművész, festő, az Esztergomi Művészek Céhének elnöke

Polgár József, Komárom-Esztergom Megyei Príma és Babits-díjas népművelő-könyvtáros, a Szentgyörgymezői Olvasókör igazgatója

Tóth Tamás, Esztergomi Közösségért-díjas zenész, művelődésszervező, a Féja Géza Közösségi Ház igazgatója

Beszélgető partner: Heer Ádám  

Köszöntőt mond: Koditek Pál

Időpont: 2014. május 7. szerda, 18 óra

Helyszín: Szentgyörgymezői Olvasókör, Esztergom, Andrássy utca 23.

Belépés díjtalan!

Hétfő este a "Hogyan tovább Esztergom?" elnevezésű rendezvénysorozat  negyedik előadása az esztergomi turizmus kérdéseire, problémáira keresett válaszokat. Az est meghívott turisztikai szakemberei Zeller Tibor, Koditek Pál és Rezi-Kató Gábor voltak, akik Heer Ádám moderálása mellett a "két órás" turizmust, a királyváros szállás- és vendéglátóhelyeinek adottságait, helyzetét elemezték a közönség soraiban helyet foglaló helyi vendéglátó és szállásadó vállalkozókkal együtt. Összegzésként elmondható, hogy az esztergomi turizmus csak komoly regionális, önkormányzati és civil összefogással lendíthető ki  jelenlegi tetszhalott állapotából. 

Rezi-Kató Gábor, Heer Ádám, Zeller Tibor, Koditek Pál

A Balassa Bálint Szakközépiskolában megrendezett est első kérdésköre az új turisztikai tendenciákat vizsgálta. Zeller Tibor -a Hotel Visegrád, valamint a Reneszánsz és a Sirály éttermek tulajdonosa- több évtizede van jelen a Dunakanyar turizmusában. Véleménye szerint az elmúlt két évtizedet vizsgálva kijelenthető, hogy igen pozitív hatása lett a különböző cafeteria rendszereknek a belföldi turizmusra.   

Zeller Tibor és Koditek Pál

Koditek Pál a Cathedralis Tours vezetője SWOT elemzéssel vizsgálta az esztergomi turizmus erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Megjegyezte; Budapest közelsége éppen annyira hátrány, mint előny. Komoly lehetőséget lát a kulturális, illetve a sportturizmusban.

Rezi-Kató Gábor, a Vármúzeum igazgatója nem kimondottan turisztikai szakember, de több mint egy évtizede tevékenykedik az esztergomi várhegyen, így jelentős rálátása van városunk turizmusára. Az igazgató úr szerint elengedhetetlenül fontos, hogy a várhegyen lévő turisztikai látványosságok, egységek összehangolt programok keretében várják az ide látogatókat.

Az esztergomi turizmus vizsgálata közben a szakemberek egyértelműen rámutattak, hogy az eredményes, fejlődő helyi turizmushoz alapfeltétel a város infrastruktúrájának fejlesztése, kijavítása. Továbbá elemezték az esztergomi vendéglátó egységek helyzetét és lehetőségeit. Az esztergomi szálláshelyekkel kapcsolatban szóba került, hogy milyen szállodákra, hotelekre lenne szükség.

Heer Ádám

Heer Ádám stratégiai marketing manager szerint elsődleges feladat Esztergom egyértelmű pozicionálása a turisztikai piacon. Az est vendégeit arra kérte, próbáljanak olyan turisztikai attrakciót kitalálni, ami csak Esztergomra jellemző és a turisták számára a program hallatán rögtön a királyváros jut eszébe. A válaszok a kulturális és az egyházi turizmus programok különböző lehetőségeit javasolták.

A rendezvény végén összegzéseként megállapították, hogy az esztergomi turizmus fellendítésének alapköve a helyi infrastruktúra fejlesztése, az egységes városmarketing és turizmuspolitika, majd ezt követően széleskörű összefogásra, együttműködésre van szükség a Dunakanyar önkormányzataival, kormányzati szervekkel, turisztikai szakemberekkel, helyi vállalkozókkal és az egyház képviselőivel.

Rezi-Kató Gábor, Heer Ádám, Zeller Tibor, Koditek Pál

Az estet a KTV teljes egészében rögzítette, amit nemsokára itt is közlünk. 

A "Hogyan tovább Esztergom? Beszéljük meg együtt!" rendezvénysorozat az esztergomi gazdasági és pénzügyi helyzet,  a Bástya áruház és környéke rehabilitációs elképzeléseinek és a helyi, önkormányzati változás management  témaköreinek elemzése és megvitatása után szeretettel várja soron következő estjére, amelynek címe:

Hogyan tovább esztergomi turizmus?

Időpont: 2014. január 20. hétfő, 18 óra

Helyszín: Balassa Bálint Szakközépiskola díszterme, Esztergom, Szent István tér 7-9.

Az est vendégei:

Zeller Tibor, a Hotel Visegrád, a Sirály és a Reneszánsz Éttermek tulajdonosa, vezetője

Koditek Pál, a Cathedrális Tours ügyvezető igazgatója

Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának igazgatója

Moderátor:

Heer Ádám, a "Hogyan tovább Esztergom?"  főszervezője

Az Esztergom közéleti gondjait, problémáit feldolgozó, átbeszélő rendezvénysorozat vendégei ezúttal Hernádi Zsolt a MOL elnök-vezérigazgatója és Török Gábor politológus volt. A jelentős érdeklődés mellett megtartott est témája a változások helyes kezelése, vagyis  "Harmadnapra feltámad, azaz változásmanagement".

Az est  főszervezője, Heer Ádám köszöntőjében bejelentette, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes elvállalta a rendezvény fővédnöki tisztségét és amint lehetősége nyílik rá, személyesen is részt vesz a közlekedésről, a városképről vagy a turizmusról szóló beszélgetéseken. Ezt követően a főszervező felkérte Hernádi Zsoltot és Török Gábort, hogy fejtsék ki mit is értenek pontosan változásmanagementen, illetve ez a téma hogyan kapcsolódik Esztergomhoz.

Török Gábor a változás fogalmának pozitív vagy negatív értelmezéséről kérdezte először a MOL első emberét, aki válaszában kifejtette, hogy a változásra nem lehet azt mondani, hogy jó vagy rossz. A változás egyszerűen egy lehetőség és az egyetlen kérdés az, hogy én megfogom azt a lehetőséget vagy nem. A változásnak az a lényege, hogy tudunk-e reagálni és gyorsan tudunk-e reagálni. Néha embereket kell hozzá cserélni. Néha azt a felismerést kell követni, hogy nem képes az az ember folytatni  azt, amit vezetett eddig. Akkor meg kell hozni a döntést.

A változás filozófiai és gyakorlati értelmezései után a  politika és az üzleti élet összefüggéseit boncolgatták, majd a MOL élén eltöltött közel másfél évtizedről beszélgettek. Természetesen szóba került a horvát "INA-ügy" is.

Városunkkal kapcsolatban Hernádi Zsolt kifejtette, hogy Esztergom ma nem egy sikertörténet. Ma Esztergom egy szomorú város. Aki a másikra kezd el mutogatni, az hibát követ el. Ez a tézis, antitézis, ami itt az elmúlt időszakban kialakult, mindegy, hogy mi okozta ezt, nem fenntartható. A kérdés az, hogy kitudunk-e kényszeríteni egy változást. Továbbá elmondta, ilyenkor nem az a kérdés, hogy egyik vagy másik, hanem, hogy egyik se. Mert nem jó. Mert a lehetőséget a változásra elpuskázták. A megoldás irányába az hat, amikor másik irányban kezdünk el gondolkozni.

Arra -a közönségből érkező- kérdésre, hogy mit lehet ebben a városban csinálni, a következő választ adta az olajipari cég vezetője:  Az, hogy milyen állapotban van a város egy teljesen másodlagos kérdés. Például a kátyúk gyorsan kijavíthatók. Ez a város szerinte mentálisan van rossz állapotban. Hogy ki az, aki ebből az állapotból ki tudja mozdítani és ki az, aki hitet tud adni. Ez a nagy kérdés, ezt a személyt kell megtalálni, mondta.  A másik pedig az, hogy aki bármilyen jó szándékkal részt vett abban, hogy ez a helyzet kialakuljon, az most egy darabig ne vegyen részt benne. Tartson egy kis távolságot, lépjen egy picit hátrébb, még akkor is, ha fontos szereplője a közéletnek. Mert úgy nem tudok változtatni, hogy megtartom azt is, aki az okozója volt annak, hogy a helyzet kialakuljon.

Hernádi Zsolt a beszélgetés végén kijelentette, a legfontosabb kitalálni a várost és, hogy hogyan lehet egy irányba tenni az embereket. Hogyan lehet egy cél, egy vízió mögé felsorakoztatni őket. Az első lépés: hogyan tehetem élhetővé ezt a várost?

A KTV felvétele (teljes) itt található: 

https://www.youtube.com/watch?v=LILTyXtS6n8

Tisztelettel meghívjuk következő rendezvényünkre, amelynek vendége: Hernádi Zsolt a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója és Török Gábor politológus. A téma igen aktuális lehet itt, Esztergomban: "Harmadnapra feltámad - azaz változásmenedzsment".

Időpont: 2013. 12. 12. csütörtök 18 óra

Helyszín: Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola díszterme, Esztergom, Szent István tér 7-9.

A szervezők nevében köszöntőt mond: Heer Ádám

Minden Esztergom jövőért aggódó és tenni akaró polgárt szeretettel várunk! 

November harmadikán a „Hogyan tovább Esztergom? Beszéljük meg együtt!” rendezvénysorozat küldöttsége járt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettesnél a parlamentben. A civil kezdeményezés alapján létrejött találkozó tagjainak felkérésére, a miniszterelnök helyettes elfogadta az Esztergom fejlődését előmozdítani kívánó beszélgetős estek fővédnöki tisztségét. A találkozón Esztergom városképének, gazdaságának és oktatásának jövőjéről közösen gondolkodtak a jelenlévők.

A küldöttség tagjai: Prokopp Mária egyetemi tanár, György Sándor a KDNP esztergomi elnöke, Rezi Kató Gábor az esztergomi vármúzeum igazgatója, Fekete László a Lovasliget ügyvezető igazgatója, Mújdricza Ferenc építészmérnök és Heer Ádám a Fidelitas Komárom-Esztergom Megyei Választmányának elnöke, a „Hogyan tovább Esztergom?” főszervezője volt. Azzal a céllal keresték fel Semjén Zsolt miniszterelnök helyettest, hogy felkérjék az Esztergom jövőjét tárgyaló rendezvénysorozat fővédnöki tisztségére. A miniszterelnök helyettes a felkérést örömmel elfogadta. Amennyiben szoros időbeosztása engedi személyesen fog eljönni az Esztergom városképét vagy közlekedését tárgyaló estre.

Az esztergomi küldöttségnek Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes a királyváros jövőjével kapcsolatban kiemelte, hogy különösen fontos az egyház és az önkormányzat összehangolt együttműködésnek szerepe. Esztergom városának ki kell találni egy olyan fő koncepciót, stratégiai húzóerőt, irányvonalat, amelyet mindenki könnyen megért és versenyképessé teszi a várost. Az estlegesen jövőben épülő intézményekkel, épületekkel kapcsolatban azt tanácsolta, hogy csak akkor lehet belekezdeni bármilyen beruházásba, ha annak fenntarthatósága is garantált.

Heer Ádám a beszélgetés során kifejtette, hogy Esztergomban nagyon sok mindent szinte a nulláról kell kezdeni. Például az infrastruktúra elhasználtsága, egyes oktatási intézmények állapota, a sportélet elhagyatottsága, a turizmus kihasználatlansága bőven állít feladatokat az esztergomi társadalmi életben aktívan résztvevők elé. Bár megjegyezendő, hogy a siralmas állapotok ellenére akarat, szellemi potenciál és hasznos, előremutató ötletek bőven állnak rendelkezésre, mondta Heer Ádám.  A Fidelitas megyei elnöke hozzátette, hogy a város fejlesztésével kapcsolatban véleménye szerint, csak és kizárólag olyan épületegyüttesek, létesítmények jöhetnek szóba, amelyeket megtudnak tölteni emberekkel, vendégekkel és rentábilisan tudja a tulajdonos működtetni.

György Sándor a KDNP esztergomi elnöke szerint a városfejlesztéssel kapcsolatban a gondolatokat össze kell gyűjteni, az intézményvezetőkkel meg kell vitatni. Az ebből összeállt fejlesztési koncepciót összegezve meg kell ismertetni az esztergomiakkal, és ha szükség van rá, vitára kell bocsájtani. Csak így állhat össze egy aktuális városfejlesztési terv.  Később ez a kidolgozott városfejlesztési terv alkalmas lehet bizonyos pályázatokon való induláshoz.

Második részéhez érkezett a "Hogyan tovább Esztergom?" kerekasztal-beszélgetés csütörtökön a Dunakorzó kávézóban. A téma: a Bástya és környékének rehabilitációja, amit Heer Ádám moderálásában, Mújdricza Ferenc építész, Horváth Béla volt kisgazda országgyűlési képviselő, a Bástya Áruház tulajdonosi képviselője és György Róbert a Fidesz Esztergomi Szervezetének elnöke közösen fejtegetett.

 György Róbert, Heer Ádám, Horváth Béla

Az est vendégeit Heer Ádám főszervező köszöntötte, aki elmondta, hogy az aktuális beszélgetés az első része az Esztergom városképét tárgyaló beszélgetés sorozatnak. Ezt követően Mújdricza Ferenc építészmérnök mondott szakmai köszöntőt és ismertette néhány elképzelését a Bástya és környékével kapcsolatban.

 Mújdricza Ferenc

A beszélgetés időrendben haladt a múlt és a jelen gondjaitól, problémáitól az esetleges jövőbeni fejlesztések irányába. Horváth Béla a Bástya tulajdonosának képviselője jelezte a korábbi városvezetéssel kialakult ellentétek már a múlt részét képzik. Horváth Béla leszögezte, egy együttműködő, konszenzusos kapcsolatot szeretne a majdani városvezetéssel kialakítani, és ehhez remek partnernek tartja a megújuló esztergomi Fideszt. Emellett némileg felidézve a múltat kitért arra, hogy a korábbi városvezetés, ahogy fogalmazott esetenként akár törvényen felüli módszerekkel is próbálta érvényesíteni szándékát a Bástya-parkoló esetében, vagy az elhíresült rámpa-ügyben is.

 Horváth Béla

„A bíróság kimondta, hogy a rámpa az áruház része, így mindenképpen megoldást kell találni arra, hogy visszaálljanak az eredeti állapotok. Nyitott vagyok, kompromisszumkész bármiféle városfejlesztési elképzelés illetően” – emelte ki Horváth Béla.

A témát a közélet oldaláról György Róbert a Fidesz Esztergomi Szervezetének elnöke világította meg: "A jelen állapotot fejleszteni kell, helyre kell hozni, és közösségi élettel kell megtölteni. Mivel pedig személyesen is érintett vagyok a rámpa elbontásában, a bontást végző városi cég akkori ügyvezetőjeként, ezért most mindenkitől, akit negatívan érintett a rámpabontás, nyilvánosan bocsánatot kérek”

 György Róbert

György Róbert a továbbiakban elmondta, hogy az akkor általa vezetett céget a megrendelés időpontjában nemcsak a bontásra, hanem egy új rámpa építésére is felkérte az akkori városvezetés, de mire az ügy odáig jutott, a megrendelők kihátráltak az elképzelés mögül, így az építés elmaradt, de még a bontás sem úgy zajlott, ahogy a cég szerette volna.

„Egyszerűen fogalmazva a társaságot és engem is személy szerint átvertek” – majd hozzá tette a Fidesz-elnöke, hogy: „Abban biztos lehet mindenki, hogy az első sorban fogok állni, hogy ezt az állapotot megoldjuk, rehabilitáljuk."

A Bástya és környéke jövőjével kapcsolatban György Róbert kifejtette: "Az elmúlt időszakban konkrét tárgyalásokat is folytattunk olyan befektetőkkel, akik nagyon komoly súllyal, befolyással rendelkeznek pénzügyi befektetések terén. Most úgy látjuk, hogy a korábbi 20 milliárdos megalomán elképzelésnek akár a tíz százalékáért is megvalósítható a környék rehabilitációja, úgy hogy érintené a fürdőt, a szállót, a parkolót, a Zöldházat és a Bástya Áruházat és egy új rámpát is. Ez az összeg arra elegendő, hogy egy egészségesen élhető formába kerüljön a város szíve. Ezt pedig, amennyiben kellő súllyal rendelkezik a jobboldal a leendő városvezetésben, akkor az egyik elsődleges feladatának tekintjük"

 A "békülő" kézfogás

Ugyanehhez a kérdéskörhöz Horváth Béla hozzátette, hogy jelen pillanatban nyugalom képezi a kapcsolatot a Fidesz Esztergomi Szervezetével, amellyel illetve Völner Pál választókerületi jelölttel szerinte egy új fejlődési pályára állhat majd Esztergom.

„Közösen továbbléphetünk a múlton és együtt gondolkodhatunk, hogy hogyan lehetne Esztergom belvárosát megújítani” – zárta mondandóját a Horváth Béla. 

Heer Ádám

Heer Ádám az est szervezői nevében leszögezte: "Véleményem szerint három elengedethetetlen feltétele van az elkövetkezendő években az Esztergomban történő belvárosi városképet nagyban meghatározó beruházásoknak. Szükség van egy a közvetítő, szabályozó szerepet betöltő önkormányzatra, ami nyitott a városképpel összhangban lévő új beruházások irányába. Másodszor szükség van olyan vállalkozókra, akik saját forrásaikat felhasználva vállalnak döntő részt a beruházásokból és harmadszor mindenképpen fontos, hogy megfelelő társadalmi egyeztetésre kell bocsájtani a lehetséges beruházások terveit."

A rendezvénysorozat következő állomása december 12.-én lesz "Változásmenedzsment egy város életében" címmel, Hernádi Zsolt a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója és Török Gábor politológus előadásával a Balassa szakközépiskolában.

A KTV felvétele az estről:

Forrás: Hídlap

Képek: Oxi

A „Hogyan tovább Esztergom? Beszéljük meg együtt!” rendezvénysorozat első témáját „Esztergom a gazdasági élet és a vállalkozások szempontjából” Heer Ádám moderálása mellett Gerendás Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank igazgatójával és György Sándorral, a Lignokem Kft. ügyvezető igazgatójával vitatták meg az esten megjelent esztergomi és környékbeli polgárok. A közös beszélgetés konklúziójaként megállapították, hogy gazdasági szempontból is egyértelmű városstratégiára van szüksége Esztergomnak, mert a mostani helyzet elbizonytalanítja a vállalkozásokat.

Heer Ádám az est felvezetésében elmondta, hogy céljuk egy olyan esztergomi témákat feldolgozó, hiánypótló beszélgetős est útnak indítása, amelyen az aktuálpolitikai csörtéket félretéve tudják az adott témát kibeszélni, megvitatni a meghívott szakértőkkel és vendégekkel. Az adott témában mindig egy országosan ismert és egy -a témában otthonosan mozgó- helyi szakembert, vendéget hívnak majd meg. Az est célja, hogy ne csak megvitassák az éppen aktuális témakört, hanem a lehetséges megoldási javaslatokat is egy csokorba gyűjtsék.

A rendezvénysorozat felvezetése és távlati elképzelésinek ismertetése után az est vendégeinek bemutatásával folytatódott a beszélgetés; Gerendás János a bank szektorban kezdte gazdasági, pénzügyi pályafutását, ezután három éven keresztül a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozott főosztályvezető, majd gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár beosztásban, mielőtt a Magyar Nemzeti Bank monetáris politika és pénzpiac elemzési igazgatója lett volna. György Sándor 1991-től a döntően faiparral foglalkozó esztergomi Lignokem Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa.

A téma körüljárása országos kitekintéssel indult. Többek között szóba került a Magyar Nemzeti Bank növekedési programjának vállalkozásokra gyakorolt pozitív hatása, a helyi szakképzés és a helyi gazdaság viszonya illetve, hogy hogyan alakult át kormányoldalról szemlélve az önkormányzati szektor gazdasági szempontból.

Az országos témákat követően az önkormányzat szerepét, kapcsolatát vizsgálták az esztergomi gazdasági élet és vállalkozások vetületében. Az est vendégei megállapították, hogy a helyi gazdasági élet szereplőinek és az önkormányzatnak szorosabbra kellene fűznie kapcsolatát. Az önkormányzatnak többször kellene kikérni a helyi kis- és nagyvállalkozók véleményét gazdasági témákban. György Sándor megemlítette, hogy egy önkormányzatnak elsődlegesen a helyi vállalkozókat kellene -a megfelelő törvényességi keretek között- megbízásokkal, munkával ellátni. Gerendás János szerint a legfontosabb egy város szempontjából, hogy legyen egy egyértelmű víziója, hogy milyen gazdasági úton szeretne haladni. A Nemzeti Bank igazgatója külön kiemelte, hogy az önkormányzatnak fokozottan kell foglalkoznia az ipari park infrastruktúrájának fejlesztésével.

Szóba került a közlekedés és a gazdaság kapcsolata, ami Esztergomban parázs témának számít. Megemlítették az Észak-Dél kereskedelmi útvonal tervét, a létesítendő teherkompot és a hamarosan megépülő gyorsforgalmi út gazdaságélénkítő szerepét. A civilben stratégiai marketing szakember Heer Ádám szerint Esztergom szempontjából történelmi jelentőségű lehet, ha megépülnek az említett beruházások és azok hasznával a város jól gazdálkodik, hiszen az eddigi részleges közlekedési elszigeteltségből nemzetközi gazdasági csomópont lehetne a királyváros. Ennek pozitív hatásai lehetnek, csak néhányat megemlítve: új logisztikai és termelő vállalatok, cégek Esztergomba költözése és az ezzel összefüggő munkahelyteremtés, infrastruktúrafejlesztés és iparűzési adó befizetések növekedése.

A közös beszélgetés összegzéseként – a teljesség igénye nélkül - elmondható, hogy konkrét, előremutató és hosszútávú városstratégia nélkül a mostani bizonytalan helyzetben nem túl vonzó Esztergom a vállalkozók számára. Sajnos ez a felvetés a már itt működő helyi kis- és nagyvállalkozók szempontjából is érvényes. Továbbá újra kell szervezni az önkormányzat és a helyi gazdasági élet szereplőinek kapcsolatát.

Az est végén bemutatták a rendezvény főszervezőit: dr. Bacsa Györgyöt, a MOL Nyrt. ügyvezető igazgatóját; Koditek Pált, a Cathedrális Tours ügyvezető igazgatóját és Vajda Balázs termelési mérnököt, majd ismertették a „Hogyan tovább Esztergom?” következő témáját, ami -várhatóan november elején- Esztergom városképe és arculata lesz.

Fotó: Nyári Steindl Andrea

A Körzeti Televízió felvétele: